A Turul, vagy Kerecsensólyom

Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár, 45-55 cm testhosszal és 105-130 cm szárnyfesztávolsággal. A hímek súlya 730-990g, a tojóké 970-1300g között változik. A tojók nagyobbak a hímeknél, de ez a különbség nem annyira kifejezett, mint például a vándorsólyomnál. Az öreg madarak háta sárgásbarna, fejük általában világos, néha egészen fehéres színű. Barkójuk keskeny, határozatlan. Az öregek jellemzője a világos, sokszor fehér mell, amely a has felé sűrűsödő, csepp alakú pettyekkel mintázott. Lábuk és viaszhártyájuk sárga. Összességében világosabbak, mint a fiatal madarak.

Turul

A frissen kirepült fiatal madarak alapszíne szintén barna, azonban mellükön és hasukon a csepp alakú foltok sűrűbbek és hosszanti csíkokká állnak össze, barkójuk kifejezettebb és fejük is sötétebb. Viaszhártyájuk és lábuk kékes színű, és csak kétéves korukban kezd sárgára színeződni. Összességében sötétebb színezetűek az öreg madaraknál.

A kerecsensólyom röpképe hasonlít a hazánkban előforduló másik nagytestű sólyomfaj, a vándorsólyom röpképére, azonban a kerecsen szárnya kevésbé hegyes, és az alsó szárnyfedők sötétebbek, mint az evezőtollak, azoktól jól láthatóan elkülönülnek, ellentétben a vándorsólyommal, amely szárnyfedői az evezőkkel nagyjából megegyező árnyalatúak.

 

A Turul eredete

Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altáji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus) vagy a kercsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A szó török eredetű (a csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot jelent). Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban. Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában a sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyomjelentés mellett szólnak.

A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom – a turul – fészkel.

 

Turul-szobrok

TurulAz ungvári várkertben található turulszobor feje

Az országban 1896-ban a millenniumi ünnepségek alkalmával hét helyen állítottak emlékművet a Wekerle-kormány megbízására: Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony,és Pusztaszer helységekben - ebből csak Pusztaszer és Pannonhalma található a mai országhatárokon belül. A hét emlékműből hármon: a nyitrain (4 darab is), a Munkácsin és a zimonyin volt turul-szobor.

Dévény, ahol a Duna hazánkba jő, az ország nyugati kapuja. Nyitra az északnyugati országrész püspökségi központja, a Vereckéhez közeli Munkácson Anonymus szerint Árpádék pihentek meg, Brassó a haza délkeleti kapuja, a zimonyi turul „áttekint a Száván, Nándorfehérvárra: a Hunyadi, Kinizsi, Dugovics védte falakra.” Pusztaszer emléke, hogy a honfoglalás közben Árpád megtartotta az első magyar országgyűlést. Pannonhalmán alapította Géza fejedelem 996-ban az első bencés apátságot, ez tehát a kereszténység felvétele miatt fontos. A dévényi, munkácsi, zimonyi és brassói emlékművek az ország „négy kapuját” szimbolizálták. Mindegyik „átnézett a határon”, azaz az országból kifelé fordult. Ausztriával, Oroszországgal, Szerbiával és Romániával szembefordulva jelezték, hogy megvédik a magyar állam integritását. A szobroknak belső figyelmeztető funkciójuk is volt: a nyitrai a felvidéki szlovákokat, a munkácsi a kárpátaljai ruténeket, a brassói az erdélyi románokat és szászokat, a zimonyi a délvidéki szerbeket és horvátokat volt hivatva a magyar állam integritására inteni.

TurulTurul-szobor a Budai várban

A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád vezér seregei a mai Tatabányánál győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait. A millennium alkalmából helyi kezdeményezésre felállított turulszobor Donáth Gyula alkotása. 1992-ben felújították és újra felavatták.

Turul

 

összeállította: Dodi
Segítségül hívtam a Wikipédiát, és elmentem a helyszínen is megnéztem